Cseh Paradicsom – A természet csodája

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Cseh Paradicsom Nemzeti Park (Cesky Raj) Prágától kb. 100 km távolságra fekszik, a lengyel határ közelében, Mnichovo HradisteZelezny BrodJicinSobotka által határolt területen. A természeti és történelmi értékekben is bővelkedő vidéket Sedmihorky lakói nevezték először Cseh Paradicsomnak a XIX. században.

 

Népszerűségéről az 1800-as évek végén íródott Osztrák-Magyar Monarcia írásban és képben című műből származó részlet is tanúskodik: 

Festői alakzataikról messze földön híresek és sűrűn látogatottak az adersbachi és wekelsdorfi sziklavárosok...A homokkő ama szeszélyes alakúlásait, a melyekké a reá szüntelen ható természeti erők a kőzetet folyvást mállasztják, hasogatják, repesztik és rombolják, százszor inkább megcsodálják az erre járó útasok, mint magukat ama természeti erőket…Adersbach már régi hírességű; hisz már II. József császár is följegyezte naplójába, hogy itt láthatók a legsajátszerűbb alakú kősziklák. A wekelsdorfi sziklaváros ellenben csak a mi századunkban vált ismertebbé.”

 

A terület rendkívüli változatosságának, ezen belül különösen a homokkő sziklaalakzatoknak, valamint értékes növény- és állatvilágának köszönheti, hogy Csehország első természetvédelmi egysége lett.

 

 

A tájat 400-500 méteres tengerszint feletti magassága alapján dombságnak tekinthetnénk, hiszen domborzati alakzatai többségében dombvidéki jellegűek: főként széles, lankás lejtők, lapos hegytetők, lapos és széles völgyek jellemzik. 

 

De hogyan is alakult ki ez a varázslatos vidék?

 

A homokkő, mint a legtöbb üledékes kőzet úgy keletkezett, hogy a hegységképződési ciklusokban létrejött hegység az erózió hatására pusztulni kezdett, majd a lepusztult anyag egy üledékgyűjtőben halmozódott fel. Az anyag a nyomás hatására tömörödni kezdett, és a megfelelő körülményeknek köszönhetően beindult a cementálódás folyamata. A cementálódás közben az alkotóelemek (pl. kvarc, csillám) összetapadtak, így egy szilárd kőzetet képeztek. A folyamat során létrejött homokkő azonban a víz és a szél hatásának kevésbé tud ellenállni, így óhatatlanul elkezdődött a pusztulás folyamata, melynek köszönhetően rendkívül gazdag formavilág jött létre.

 

Az erózió során rengeteg különleges forma keletkezett, a legjellegzetesebb szikláknak a helyiek neveket is adtak, mint például Madonna, Gólem, Szerelmesek, Teknős.

 

 

A római korban a Hercíniai erdőkhöz tartozó terület nem volt ennyire észrevehető. Az egykor fákkal sűrűn borított vidéken a homokkő sziklatömbök sokáig rejtve maradtak. A környékre csak a XIII. század környékén érkeztek telepesek, ezt követően kezdődött el az erdőirtásoknak köszönhetően a vidék felfedezése. A terület védelme érdekében rögtön 2 várat is felépítettek. Az egyik a teplicei részen található Strmen, a másik adrspach-i vár. Mindkét építmény látogatható, azonban egyiknél se számítsunk vár látványára, hiszen mindkét épület az idő folyamán szinte teljesen megsemmisült. Viszont a kilátás mindkét esetben megéri a fárasztó mászást!

 

 

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy ezt a gyönyörű nemzeti parkot élőben is felfedezd, tarts velünk a Cseh Paradicsom kétnapos bakancsos túránkra! 🙂 Bővebb információt a következő linken találsz: http://www.alfatours.hu/cseh-paradicsom-ketnapos-bakancsos-tura.html