Érdekességek Budapestről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Four Seasons Hotel királyi lakosztálya a Gresham Palotában. 

 

 

A második emeleten található, 136 négyzetméteres apartmanból fantasztikus kilátás nyílik a Dunára, a Lánchídra, a budai hegyekre és a Várra.

 

 

A legdrágább lakások meglepő módon nem a Svábhegyen, hanem Újlipótvárosban vannak, a Szent István park környékén. Átlagosan 1,5 millió Ft/négyzetméter áron vásárolhatunk itt lakást.

 

 

A tetőszinten elhelyezkedő, teraszos lakások a legdrágábbak, ahonnan örökpanoráma nyílik a Dunára, a Margitszigetre, a hidakra és a Gellérthegyre.

 

 

Budapest talán legolcsóbb városrésze a Havanna lakótelep és környéke. Elhelyezkedéstől függően akár 100 000 forintos négyzetméteráron lehet itt lakáshoz jutni.

 

 

Az egykori gyártelep területén az első világháború után kezdtek el kialakítani szükséglakásokat, az így létrehozott, fallal körülvett városrész az Állami lakótelep nevet kapta.Mostani formáját az 1970-es években nyerte el, az 5. ötéves terv keretében épült 140 önálló házszámmal rendelkező panelház 17 500 lakónak ad otthont.

 

 

A város leghosszabb és egyben legforgalmasabb hídja az Árpád híd, ami Angyalföldet és Óbudát köti össze. Naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta. Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád magyar nagyfejedelem nevét viselő híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve.

 

 

Az Üllői út Budapest leghosszabb útja, a Kálvin tértől Vecsésig tartó szakasz szinte egyenesen szeli át a várost. A 15 km-es útszakasz a 18. század elején kezdett kiépülni, ekkor „Szolnokra vivő út” vagy „Szolnoki országút” néven emlegették.

 

 

Az óbudai Faluház a Szőlő utcában 886 lakással és egy kisebb településnyi lakójával Budapest legnagyobb és egyben legnépesebb lakóháza. 1970-ben épült, de a 3000 itt élőnek már csak a 15%-a az eredeti, 1971-ben beköltözött lakó.

 

 

A legrégebbi pesti egyetem az ELTE, és az egyetem legrégebbi kara a Bölcsészettudományi Kar, ami a Múzeum körúton található. Kezdetben Pesti Egyetemnek, majd 1872-től 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek, a két világháború között Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek nevezték. Eötvös Loránd fizikus nevét 1950. szeptember 15-e óta viseli.

 

 

Budapest legöregebb fája a Nóra utcai öreg hárs. A Hármashatár-hegy és környéke a középkorban még összefüggő hárserdő volt, Mátyás király vadászterületeinek egyike; erről tanúskodnak a környékbeli városrészek nevei, mint Hárshegy vagy Hársakalja. A Nóra utcai öreg hárs korát 500 évre becsülik, törzsátmérője 5,5 méter. A fa ma a Bitvai család tulajdonában levő területen áll, akik a 20. század elején vették meg az akkor még 5 holdas telket. Számos turisztikai térkép jelöli, érdemes becsöngetni az otthoniakhoz, ahol Bitvai Istvánné érdekes felvilágosítás nyújt a környék történetéről.

 

 

A legrégebbi épület a Vörös Sün fogadó. A budai vár sokáig egyetlen vendégfogadóját az 1260-as évek körül építették, mai alakját azonban a 18. században nyerte el, mikor a korai gótikus épületegyüttes több lakóházát egyesítették.

 

 

A legrégebben működő étterem a Márvány menyasszony. A Bőhm József budai szőlősgazda alapította étterem története egészen a 17. század fordulójáig vezethető vissza. A legenda szerint itt esküdött meg lánya, és a három napig tartó lagzi után, mikor a násznép az utcán álló kocsihoz kísérte az ifjú párt, a csipkeruhás, fehér tüllös asszonyka az izgalomtól és a fáradtságtól elájult. Úgy látszott, mintha élettelen volna. Az utcán őgyelgő sokaságból erre valaki felkiáltott: „Nini, márvánnyá vált a menyasszony!”

 

 

A város legmagasabb pontja az 529 méter magas János-hegy, rajta a János-hegyi Erzsébet-kilátóval. A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt. A szocializmus éveiben a kilátó tetején messzire világító vörös csillag fénylett. A rendszerváltás után ezt eltávolították.

 

 

A legelső fotó Budapestről, a mai Kálvin teret és a Kecskeméti utcát ábrázolja, 1840-1860 között készülhetett.